Leggyakrabban visszakérdeznek, hogy mi az a Nia...
A Nia tánc, harcművészetek és mindfulness/gyógyító mozgástechnikák ötvözéséből született. Az 52 egyszerű mozdulatból álló forma variációja minden órán más élmény, de minden Nia óra végére kiadós edzést jelent. Mindeközben a test energikussá, az elme tisztává, az érzelmek pedig kiegyensúlyozottá válnak. Gondolj csak bele, amíg a koreográfiákat követed, nincs is időd máson aggódni, és egy órányi jó zene és klassz mozgás önmagában is boldogság. Ahány gyakorlóját megkérdezed, mind másképp határozza majd meg a Niát, de abban biztosan egyet fognak érteni, hogy
a NIA több, mint edzésforma.
Ha videón nézed, a sok gördülékeny, ízületet kímélő mozdulatsor könnyűnek tűnik a drasztikus, zumbás ugráláshoz szokott szemeinknek. De ha kipróbálod, garantáltan megizzadsz: kíméletesen, de komolyan és okosan edz.
A Niában rutinnak hívják a 60 perces edzést,
ami tulajdonképpen kötött zenelistára gondosan megtervezett koreográfia: ami szem előtt tartja a testünk szükségleteit és a bemelegítés, intenzív mozgás és levezetés szakaszait. Minden rutinnak más a zenelistája, más a fókusza és más a személyisége. Évente négy új születik a portlandi főhadiszállás és a világ legkülönbözőbb pontjain élő, népszerű NIA trénerek együttműködése révén. Van rutin Passion, Joy, Butterfly, Dragon, Bailando, Pulse…stb… címmel – nem magyarázom. Egy egész könyvtárnyi született, mióta az amerikai házaspár, Debbie és Carlos Aya Rosas 1983-ban felhagyott aerobik edzői karrierjével, mert úgy érezték, lennie kell egy jobb útnak, és ez
a „Saját tested útja”, amiben a „Mozgás Örömén”
keresztül fejlesztjük a testet, mindenféle sanyargatás helyett. Ezért is van, hogy ha benézel egy Nia órára, mindenki izzadt, mégis mosolyog. Ráadásul bárki elkezdheti, tekintet nélkül korra, fizikai edzettségre vagy testalkatra. Egy órán mindig az aktuális száz százalékunkat kell hoznunk, azaz az aktuális fizikai-szellemi-lelki lehetőségeinkhez igazítjuk az intenzitást, így ugyanazt az órát két eltérő állapotú táncos is élvezni fogja.
Két dolog biztosan nem kell majd a Nia órára: előképzettség és cipő,
a Niát ugyanis mezítláb táncoljuk. Ettől jóval intenzívebb lesz a testérzékelésünk is, és ezek a meghatározó élmények azután valahogy kihatnak az életünkre és az életérzésünkre is. Legtöbben, akik szellemi munkát végzünk, be vagyunk zárva a fejünkbe, csak a sport, a szex, a wellness, a szülés vagy a különböző sérülések, betegségélmények hoznak vissza a testünkbe – néha azok sem. A Nia viszont felerősíti ezt a test élményt – nem csak az órák idejére. Ráadásul a Nia a sok alázatos tanulással és edzéssel nem csak az alakot, de jellemet is formálja. Kis szerencsével. Persze én is ismerek ellenszenves Nia tanárt, sőt még ellenszenves trénert is, de a Nia alapvetően egy elfogadó, támogató női közeg, ahol nem kell feszengened. A tanárok a portlandi központ által szervezett képzéseken sajátítják el a szakmát – így lettem én is fehér, majd kék, most pedig barna öves tanár és moving to heal tanár. De szerintem így is túl sok időt töltöttél már az elmélettel –